2026. április 23–24-én az ELTE szombathelyi campusán rendezték meg a Zöldülő gazdaság: Fenntarthatóság a stratégiától a megvalósításig című nemzetközi, interdiszciplináris konferenciát, amely a Föld hete programsorozathoz kapcsolódva a fenntarthatósági átmenet tudományos, társadalmi és gyakorlati kérdéseit állította középpontba.
A rendezvény egyik plenáris előadója Mádlné Szőnyi Judit, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra vezetője volt. Előadása „Klímaadaptáció és transzdiszciplináris megvalósítás: az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Programja és a ClimEx-PE projekt üzenetei” címmel hangzott el.
Az előadás első része az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Programját mutatta be, azt hangsúlyozva, hogy a fenntarthatóság nem elkülönült részterület, hanem az oktatást, kutatást, innovációt, intézményi működést és közösségépítést átfogó szervezőelv. A konferencia címéhez illeszkedve az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a fenntarthatósági stratégiák valódi értéke a megvalósításban, az intézményi gyakorlatokban és a társadalmi hasznosulásban válik mérhetővé.
Az előadás második fele a ClimEx-PE projektet és a NaBa-MAR® – Nature-Based Managed Aquifer Recharge, vagyis a természetalapú célzott felszínalatti vízpótlás koncepcióját állította középpontba. Előadásában bemutatta, hogy a felszínalatti víztartók ugyan elszenvedik a hidroklimatikus szélsőségek hatásait, ugyanakkor megfelelő tudományos megalapozással maguk is képesek lehetnek e szélsőségek mérséklésére.
Az előadás egyik kulcsüzenete az volt, hogy a vízciklus a felszín alatt is zajlik. A felszínalatti vízmozgást vízszintkülönbségek vezérlik, a beszivárgási területektől a megcsapolási területek felé haladva, sokszor hosszú — akár évtizedes, évszázados vagy még hosszabb — tartózkodási idők mellett. Ez a láthatatlan vízmozgás alapvetően befolyásolja a felszíni vízviszonyokat, az ökoszisztémák állapotát és a tájak alkalmazkodóképességét.
A bemutatott NaBa-MAR szemlélet erre a hidrogeológiai alapgondolatra épít. Lényege, hogy a víz helyben tartása, a beszivárgás támogatása és a felszínalatti víztárolás erősítése ne elszigetelt technológiai beavatkozásként, hanem táji léptékű, természetalapú klímaadaptációs megoldásként jelenjen meg. A MAR-rendszerek alkalmazási lehetőségei sokrétűek: hozzájárulhatnak a belvízi és árvízi víztöbblet kezeléséhez, a csapadékvíz-hasznosításhoz, a tisztított szennyvíz újrahasznosításához, a csökkenő felszínalatti vízszintek mérsékléséhez, az aszálykori vízhiány enyhítéséhez, a mezőgazdasági vízigény támogatásához és az ökoszisztémák helyreállításához.
A ClimEx-PE projekt egyik legfontosabb újítása, hogy a NaBa-MAR-t nem pusztán technológiai megoldásként, hanem transzdiszciplináris megközelítésként értelmezi. A projekt a tudományos háttér kidolgozását összekapcsolja a társadalmi és gazdasági hatások feltárásával, az evidencián alapuló közpolitikai és döntéshozatali támogatással, valamint a felszínalatti vizekkel, a MAR-ral és a NaBa-MAR-ral kapcsolatos társadalmi tudatosság növelésével.
Az előadás bemutatta azt az utat is, amely a tudományos teszteléstől a döntéshozatali hasznosulásig vezet: a természetalapú célzott felszínalatti vízpótlás vizsgálatától és a NaBa-MAR® védjegy létrejöttétől az oktatási csomagokon és társadalmi párbeszéden át egészen a MAR alkalmazását támogató szakpolitikai gondolkodásig és az elkészül Zöld Könyvig.
A plenáris előadás üzenete egyértelmű volt: a klímaadaptációban a felszínalatti víz nem háttérben maradó, láthatatlan tényező, hanem aktív, stratégiai jelentőségű erőforrás. A ClimEx-PE projekt és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a jövő vízgazdálkodási és fenntarthatósági megoldásai csak akkor lehetnek sikeresek, ha számolnak a felszínalatti vízáramlási rendszerek működésével, és képesek a tudományos eredményeket társadalmilag hasznosuló, döntéshozatalt támogató megoldásokká formálni.