Szakdolgozati témák

Az Európai Bizottság 2021. február 24-én közzétette új stratégiáját “A klímaváltozás adaptációról”.  Ezen belül kiemelt figyelem irányul a vizekre. Gyorsabb és okos megoldásokat várnak annak érdekében, hogy hatékonyabban alkalmazkodjunk a szélsőséges időjárás okozta víz problémákhoz.  Több együttműködés szükséges az országok között és az EU-n kívüli országokkal. Milyen új elvárásokat tartalmaz a stratégia? Hogyan alkalmazható ez a felszínalatti vizekre?

2020 őszén Cornwall-ban feltárták a világon eddig legmagasabb lítium tartalmú termálvizet. A lítium kereskedelmi értéke a 21. században vitán felüli,  okostelefonod, a laptopod, és az elektromos járművek akkumulátorai is tartalmazzák. A “tiszta energia” átmenet  szempontjából a jövő eleme. Milyen lehetőség rejlik a termálvizekben? Mi határozza meg a lítium megjelenését és dúsulását? Megtaláljuk a hazai termálvizekben?

Dunaalmás környékén több olyan nagy hozamú forrás található, mellyel nem szívesen oltaná az ember a szomját erőteljes záptojásszaga miatt. Ezek a források a bányászati célú vízkiemelés megszűnésével regenerálódó karsztvízkészlet természetes felszínre lépési pontjai. De honnan jön ez a jellegzetes szag? Milyen gázok találhatók a buborékokban? Mi ezek eredete? Milyen felszín alatti útról, folyamatokról árulkodnak a víz kémiai összetevői? Milyen élőlények népesítik be a forrásfakadásokat? A nagy hozam és kedvező hőmérséklet miatt valahogyan hasznosítható is lenne ez a néhány tíz méter után a Dunába ömlő víz?

Jobban a dologok mélyére néznél?  Érdekel a kutatás? TDK-ban is kipróbálnád magad? Saját vizsgálatokkal a téma továbbfejleszthető!

Biztos ti is láttatok már olyan kutakat, amelyekből a rossz konstrukciónak, vagy hibás elzárásnak köszönhetően a víz szivárog, legrosszabb esetben ömlik. Ezek hosszú évek esetleg évtizedeken keresztül csapolják meg, kimerítik a felszínalatti vízkészleteket, mellyel sok esetben nem csak maga a vízkészlet, hanem értékes hőtartalma is kárba vész… Tegyünk ellene! A közösségi médiát használva derítsük ezeket fel országszerte! A feladat ennek a kampánynak a megszervezése, a felméréshez szükséges információk, az adatközlési mód kiválasztása. Egyes helyszínek felkeresése, helyszíni mérések végzése, ezekből számítások végzése. Kapcsolatfelvétel az illetékes hatósággal, megoldási, hasznosítási lehetőségek felvázolása. Jelige: every drop counts

A fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodás (megújuló energia, vízgazdálkodás) megvalósítása, a városok klímaváltozáshoz való adaptációs készségének növelése okos eszközök és megoldások segítségével egyre inkább előtérbe kerül. Ehhez a vízgazdálkodás szempontjából is okos megoldásokra van szükségünk.

A természetes vizes élőhelyek a biodiverzitás fenntartása, az élővilág védelme miatt kiemelt jelentőségűek. Emellett a vizes ökoszisztémák gazdasági jelentőséggel is bíró haszonnal szolgálnak számunkra. Védelmük a klímaváltozás, az átalakuló környezet, növekvő vízigények mellett különösen nehéz feladat. Milyen megoldásokat találhatunk erre a problémakörre?

A megújuló energiaforrások előretörése elengedhetetlen környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés érdekében. Sekély mélységből is kinyerhetünk épületek fűtéséhez szükséges hőmennyiséget, melyet speciális megoldásokkal is biztosíthatunk nagyvárosokban, például metróalagutak esetében. Ezek alkalmazási lehetőségei hazánkban is előre mutatók és megfontolandók.

A klímaváltozás hatása a felszínalatti vizekre:

Nincs kétség, hogy a klímaváltozás befolyásolja a vízkészleteink mennyiségi és minőségi viszonyait, ezen túl vízhasználatunkra is hatást gyakorol. De pontosan milyen változásokat idézhet elő ez a folyamat a felszínalatti vízkészletekben? Milyen lehetőségeink vannak a negatív hatások mérséklésére? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Vízhiány, vízbiztonság és fenntarthatóság:

A globális vízellátás fenntartását számos tényező veszélyeztetni, mely elengedhetetlenné teszi a vízbiztonság számszerűsítését, valamint vízbiztonsági stratégiák kidolgozását a vízforrások megőrzése és védelme érdekében. Cél az elérhető vízbiztonsági vizsgálatok áttekintése és összefoglalása, különös tekintettel a szárazság által leginkább sújtott régiókra és a társadalmi-gazdasági körülményei révén kiemelten sérülékeny térségekre (pl. Afrika, Ázsia).

Jelentkezés: timihavril@gmail.com, 1.704 szoba

Limnikus kitörések geológiai háttere:

A vulkanikus eredetű Nyos-tóból (Kamerun) 1986-os kitörése során becslések szerint 80 millió m3 CO2 szabadult fel, közel 1800 ember halálát okozva. Az 1700-szor nagyobb Kivu-tó két millió embert veszélyeztet… E természeti katasztrófához vezető geológiai mechanizmusok megértése elengedhetetlen a megelőzéshez.

CO₂ geológiai tárolása:

A CO₂ leválasztása és felszínalatti tárolása ígéretes klímaváltozás mérséklési lehetőség, melynek hidrogeológiai vonatkozásai kiemelt jelentőségűek.

A „geotermikus play” koncepció:

A szénhidrogén rendszer és play mintájára a 2010-es években megalkotott geotermikus play koncepció a geotermális energia rendszereket – hőmérsékletük helyett – a geológiai jellemzőik alapján osztályozza, ezáltal a nem hagyományos szénhidrogén előfordulások kutatásával is közös alapra helyezi.

A Makói-árok medenceközponti földgáz-előfordulása:

A nem hagyományos szénhidrogén előfordulásokat képviselő „gigantikus makói gázvagyon” felfedezése a 2000-es évek szenzációja volt, a kutatás végül mégis parkolópályára került, s ebben a gazdasági szempontok mellett a felszínalatti víznek is jelentős szerepe volt.

Jelentkezés: czauner.brigitta@ttk.elte.hu, 1.709 szoba