A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra Alapítvány névadója, Tóth József professzor életútját 88. születésnapja alkalmából mutatjuk be. Isten éltesse a Professzor Urat!
Tóth József, az University of Alberta, Kanada professzor emeritusa és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, 1933. június 22-én született Békésen. 1951-ben érettségizett, politikai okokból nem mehetett egyetemre, ezért a csepeli Rákosi Mátyás vas és fémművekben szerszámkészítőként szabadult fel, segédnek. 1952-ben, mivel akkorra már “a csillogó szemű munkásosztály” (ahogy ő szokta emlegetni) tagja volt, felvételt nyerhetett a Soproni Egyetemre, mint geofizikus hallgató. A kommunizmussal szembeni politikai nézeteihez hűen, aktívan részt vett az ’56-os forradalomban, aminek leverése után Hollandiába menekült. Tanulmányait újra kezdte az Utrecht-i egyetemen, ahol 1960-ban fejezte be tanulmányait, és ugyanebben az évben feleségével és két gyermekével kivándorolt a kanadai Alberta tartományba. 1965-ben Utrechtben doktorált.
Habár geofizikus diplomával kapott állást a Research Council of Alberta-nál, a helyi geológiai adottságok és a növekvő vízigények miatt figyelme rövidesen a vízföldtan felé fordult. Hidrogeológiai ismereteit önképzéssel, valamint saját gondolatai kidolgozásával és a hipotézisei elemzésével, értelmezésével fejlesztette. Így nevéhez egy új hidrogeológiai paradigma és ahhoz kapcsolódó számos felismerés fűződik:
- a felszínalatti vizek medencehidraulikai elemzésének matematikai megalapozása, amit két, szemléletváltó tanulmányban publikált 1962 és 1963- ban;
- a vizek áramlási rendszerekbe foglalt mozgásának leírása;
- az áramlási rendszerek, mint egyetlen felszín alatti általános földtani hatótényező felismerése;
- és mindezek folyományaként, a modern hidrogeológia alapfogalmának a megalkotása.
A 2009-ben angolul megjelent, és 2015-ben kínai nyelvre is lefordított könyvéből idézve:
„A modern hidrogeológiát úgy definiálhatjuk, mint azon folyamatok és jelenségek tudománya és gyakorlati alkalmazása, melyek a felszínalatti víz és kőzetváz egymásra hatásának az eredményei.”
Felismerése révén a hidrogeológia korábban csak vízellátási célokat szolgáló tudománya széleskörű, földtani tudománnyá fejlődött.
Az elméletére alapozott több mint száz nemzetközi hatású közleménye között több tanulmánya speciális szakterületeket érint, mint például a nagy aktivitású radioaktív hulladékok felszín alatti tárolása; szikes talajok képződése és javítása; szénhidrogén és uránérc kutatás; talaj- és kőzetmechanika; vizes élőhelyek kialakulása. Elméletét a mai napig fokozódó nemzetközi érdeklődés övezi és tovább fejlesztése jelenleg is zajlik.
Tóth József aktív részese a hazai tudományos életnek, melynek kiemelkedő teljesítményével világszerte elismerést szerez. Szívügyének tekinti a magyar hidrogeológusok nemzetközi kapcsolatainak építését, a hazai diákok fejlődésének elősegítését. 2013-ban a hidrogeológia modernizálásában folytatott, nemzetközileg egyedülálló tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata állami kitüntetést. Munkásságában kiemelt figyelmet fordít a hazai hidrogeológiai oktatás és kutatás fejlesztésére és a szakma nemzetközi kapcsolatainak szélesítésére.
Tóth József professzor a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetés átvételekor (2013)
Fotón: Kovács Péter, helyettes államtitkár-Vidékfejlesztési Minisztérium / Tóth József professzor / Ken Howard professzor, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetségének elnöke Forrás: kormány.hu
Tóth József szakmai elismerése közé tartozik számos, nemzetközileg legmagasabbnak tekintett kitüntetés, melyek közül kiemelkedik az évente kiadott “Geological Society of America „O.E. Meinzer Award”-ja, amelyet elsőként ő nyert el, 1965-ben. Tudományos érdemei hazai elismeréseként 2016 szeptemberében az MTA külső tagjává választották.
Tóth József professzor a Magyar Tudományos
Akadémián tartott székfoglalója után az oklevéllel (2016)
Forrás: mta.hu
Tóth József professzorról további információk a következő linkeken találhatók:
- publikációinak gyűjteménye (Tóth József – Google Scholar);
- az IAH “The Hydrogeologist Time Capsule” interjú és főbb publikációk;
- ResearchGate oldal;
- Wikipedia oldal.