2017. június 26-28. között került megrendezésre a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) Regionális Felszínalatti Vízáramlási Bizottságának (RGFC) és a Kanadai Nemzeti Tagozatának megrendezésében a „Characterizing regional groundwater flow systems: Insight from practical applications and theoretical development” konferencia Calgary-ban, Kanadában.
A konferencia a közép-albertai prérin vezetett terepbejárással kezdődött, melyen megismerkedhettünk azzal a területtel, ami minden hidrogeológus számára fontos, hiszen innen indult el fejlődése útján a modern, áramlási rendszer szemléletű hidrogeológia az 1960-as években. A terepbejárás jelentőségét fokozta, hogy az elmélet megalkotója, Tóth József professzor úr is részt vett az eseményen. Maga is mesélt a kezdetekről, a felismerés folyamatáról a meglátogatott helyszíneken. Elsőként a Ghost Pine Creekhez vezetett utunk. E kis vízfolyás hozama vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy a kis vízgyűjtő teljes területén lehulló csapadékból táplált felszínalatti víz nem csapolódhat meg kizárólag a folyómederben, szemben Hubbert korábbi elképzelésével szemben.
Tóth József professzor úr a Ghost Pine Creek-nél (fotó: Mádlné Szőnyi Judit)
A következő megálló egy ún. utánpótlódási slough volt. Ennek sajátossága, hogy alapvetően rátáplál a felszínalatti vízre, de kimagasló vízhozamok esetén megcsapolóként viselkedik. A Tolman Bridge megállónál leülhettünk azokban a faházakban, ahol a préri-hidrogeológia kezdetén Meyboom és Tóth a felmerülő szakmai kérdéseket megvitatták.
Tóth József a Tolman Bridge-i faházban 2017 (fotó: Mádlné Szőnyi Judit)
Végül a Mudspring Lake közelében a felszínalatti vízáramláshoz köthető jelenségeket figyeltünk meg, szikes talajt, szappanlyukakat, jellegzetes növényzetet.
Szappanlyuk Mudspring Lake közelében – Masaki Hayashi elsüllyed a talajfolyósodásban (fotó: Tóth Ádám)
Június 27–28-án zajlott a konferencia szakmai előadásokkal, megközelítőleg 100 résztvevővel. Az első előadást Okke Batelaan (Flinders University, Adelaide, Ausztrália) tartotta a regionális áramlási rendszer szemlélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Előadásában összefoglalta az eddigi eredményeket és azt, hogy milyen kihívásokkal, feladatokkal néznek szembe a jelen és a jövő hidrogeológusai. Nemcsak maga az elmélet fontos, hanem annak gyakorlati hasznosításai, alkalmazásai is, melyet a konferencia témakörei is tükröztek. Szó volt a felszínközeli folyamatokról, kiemelve a felszíni és a felszínalatti vizek kapcsolatát, geokémiai vizsgálatokról, modellezésről, az olajhomokok hidrogeológiájáról, valamint a vízgazdálkodásról.
Okke Batelaan keynote előadása (fotó: Brian Smerdon)
A konferencia további részében neves szakemberek, illetve fiatal kutatók, a jövő hidrogeológusai tartottak előadást és mutatták be posztereiket a világ több pontjáról, így például Kanadából, Ausztráliából, Kínából és több európai országból. A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúrát Mádlné Dr. Szőnyi Judit, a professzúra és az RGFC elnöke, Tóth Ádám, egyetemi tanársegéd, az RGFC titkára és a konferencia egyik szervezője, valamint Bodor Petra és Csondor Katalin PhD hallgatók képviselték.
A konferencia magyar résztvevői: Tóth Ádám (tanársegéd, RGFC titkár, ELTE), Mádlné Szőnyi Judit (docens, RGFC és Professzúra elnök, ELTE), Tóth József (University of Alberta), Déri-Takács Judit (PhD hallgató, University of Alberta), Csondor Katalin (PhD hallgató, ELTE), Bodor Petra (PhD hallgató, ELTE) (Fotó: Csondor Katalin)
A konferencia végén Tóth József mondott zárszót. A konferenciát szakmailag sokszínűnek, színvonalasnak értékelte és a következő gondolattal zárta mondanivalójátt: “The theory is very much alive and it is broadening”, azaz “Az elmélet nagyon is él és terjeszkedik”.
A beszámolót készítette: Bodor Petra
Budapest, 2017. július 13.
A konferencián való részvételemet a Tempus Közalapítvány Campus Mundi ösztöndíja tette lehetővé!