A minden évben megrendezésre kerülő EGU (European Geosciences Union) konferencián a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra (Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék) munkatársa, Kovácsné Bodor Petra OSPP (Outstanding Student Poster and PICO) díjban részesült. A díjra idén 2110-en pályáztak, minden posztert legalább két bíráló véleményezett. A díjat végül 64 fiatal kutató kapta meg 21 különböző tudományterületen. Poszterén termálvizes kiválások kísérleti vizsgálatának eredményeit mutatta be és a hidrológia területen díjazták munkáját. Bővebb info: https://www.egu.eu/awards-medals/ospp-award/2018/petra-kovacs-bodor/
Kovácsné Bodor Petra az ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje és egy interdiszciplináris kutatás keretében készíti munkáját (témavezető Mádlné Dr. Szőnyi Judit). A kutatás lényeges újdonsága, hogy a termálvizek felszínre lépésekor történő változásokat félig szintetikus módon (terepen, de ellenőrzött körülmények között) vizsgálja. A kutatók a Gellért-hegy belsejében található mesterségesen kialakított vályúban vizsgálták a termálvíz átfolyását több száz méter hosszan és nyomon követték a felszínre lépéstől bekövetkező fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat az első fázisban. Mindeközben az alagút levegőjének változásait is monitorozták. Arra kerestek választ, hogy a víz paramétereinek hossz-szelvény menti változása hogyan befolyásolja a képződő biogeokémiai és kémiai kiválásokat, azaz miért az egyik és miért a másik féle kiválás alakul ki. A kísérletben mikrobiológus, kémikus, fizikus és meteorológus munkatársak is részt vettek. A kísérlet második fázisában, három hónapon keresztül a víz paramétereinek folyamatos mérése mellett a kiválások kialakulását követték nyomon a helyszínről tárgylemezeken begyűjtött mintákon, szabad szemmel, mikroszkóp alatt.
Kovácsné Bodor Petra doktori dolgozatában és nyertes poszterén a fizikai és kémiai paraméterekre, kiválásokra vonatkozó adatok feldolgozása mellett geokémiai modellezéssel is alátámasztotta méréseit. Az egyik fő eredmény annak felismerése, hogy a kiválások létrejöttében a mikrobiológiai folyamatok dominálnak közvetlenül a felszínre lépés után, majd egyre inkább a kémiai folyamatok veszik át a szerepet. A kísérlet első fázisának eredményeiből publikáció is született az Aquatic Geochemistry folyóiratban (az ELTE TTK támogatásával open access cikk lett), mely az alábbi linken érhető el: https://link.springer.com/article/10.1007/s10498-018-9341-2
A termálvíz és a kiválások egyidejű tanulmányozása kísérleti, terepi viszonyok között segít megérteni a kiválás folyamatát, körülményeit, melyek természetes rendszerekben a különböző hatások együttes jelenléte és egymásra épülése miatt nehezen érthetőek. Ezen folyamatok nem csak természetes környezetben, hanem mesterséges, termálvizet hasznosító intézmények (fürdők, geotermikus erőművek) rendszerében is előfordulnak, így az eredmények számos gyakorlati szempontot is felvetnek és az ottani, rejtetten zajló folyamatok megértéséhez is segítséget nyújtanak.
A Gellért-hegyben húzódó alagút (fotó: Hegedűs András), mintavétel a kísérleti vályúból (fotó: Csondor Katalin), valamint a kísérlet második fázisában képződött biogeokémiai és kémiai kiválás (fotók: Csondor Katalin)
A kutatást az OTKA NK 101356 projekt (Hipogén karsztosodási folyamatok tanulmányozása különös tekintettel a mikrobák szerepére, 2012–2017, témafelelős Mádlné Dr. Szőnyi Judit), valamint az Európai Unió és Magyarország támogatta az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában a GINOP-2.3.2.-15-2016-00009 azonosítószámú ‘IKER’ pályázatban (ATOMKI, Debrecen). A kísérlet megvalósulásáért köszönet illeti a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t. Az eredmények ipari felhasználók felé történő közzététele az ENeRAG H2020 ELTE projekt keretében valósul meg.