Az AAPG (American Association of Petroleum Geologist) első Magyarországon szervezett konferenciájának központi témái a globális energia átmenethez kapcsolódtak, így kapott helyet egy a geotermikus energia hasznosítás és a szénhidrogén ipar lehetséges együttműködésével foglalkozó szekció is. A konferencia szervezőbizottságának tagjaként Mádlné Szőnyi Judit (ELTE) a “Geotermikus szekció” társszervezője is volt Andrea Moscariello (University of Geneva) professzorral együtt. A szekció további társelnökei Czauner Brigitta (ELTE) és Tóth Ádám (ELTE) voltak. A meghirdetett témák közül ennek a szekciónak a témája bizonyult a legnépszerűbbnek, ami mutatja a szénhidrogén ipar és a geotermia közeledését. Három blokkban összesen 18 előadás és több poszter foglalkozott a kérdéskörrel.
Az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai és diákjai számos, az éppen lezáruló ENErAG projektet is érintő témában prezentáltak.
Mádlné Szőnyi Judit (társszerzők: Czauner Brigitta és Tóth Ádám) ”System approach, the base of coordinated geofluid research” címmel tartott előadást a geotermikus szekcióban. Az előadásban felvázolta a geofluidumokra vonatkozó forrás-migráció-felhalmozódás rendszermodellek hasonlóságát ám elkülönült kialakulását. Bemutatta az ENeRAG projekt keretében kifejlesztett dinamikus rendszerszemlélet alkalmazhatóságát a különböző geofluidumok összehangolt kutatása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a migráció megértése a kulcs, melyben a felszínalatti vízáramlások megismerésének döntő jelentősége van. Ismertette az alkalmazásra kifejlesztett munkafolyamatot és egy geotermikus területről vett példával illusztrálta az elmondottakat.
Czauner Brigitta (társszerző: Mádlné Szőnyi Judit) “Determination and characterization of abnormal formation pressures in the Pannonian Basin, Hungary” címmel adott elő a geotermikus szekcióban. Ebben a szénhidrogén és geotermikus energia kutatás és termelés szempontjából is meghatározó abnormális (pórus)nyomásrezsimek lehatárolására és karakterizálására mutatott be egy új, a gravitációs felszínalatti vízáramlások elemzésén alapuló módszert. Alkalmazási példákat a Pannon-medence alföldi alulnyomásos (Battonyai-hát) és túlnyomásos (Duna-Tisza köze, Derecskei-árok, Békési-medence) almedencéiből hozott, bemutatva a nyomásrezsimek mélység szerinti és területi eloszlását, és a lehetséges kontrolláló tényezőket.
Tóth Ádám (társszerzők: Szijártó Márk, Galsa Attila, Mádlné Szőnyi Judit) “Interbasin flow as a major driver of heat accumulation in mature sedimentary basins” címmel tartott előadást a geotermikus szekcióban. Előadásában medenceléptékben foglalkozott a felszínalatti vízáramlás által generált hőfelhalmozódások kialakulásával, a kapcsolódó geotermikus potenciál értékelésével, különös tekintettel az üledékes medencék geometriájára. Hangsúlyozta a szimmetrikus medencék egyik felének vizsgálata helyett a teljes medencék, vagy akár szomszédos medencék egybefüggő vizsgálatát, amelynek különösen az asszimetrikus medencék esetén van jelentősége. Az azonosított hőfelhalmozódási zónák a szénhidrogének számára is hidraulikai csapdát jelentenek.
Erőss Anita (társszerzők: Hegedűs-Csondor Katalin, Czauner Brigitta, Győri Orsolya) “Interplay of basinal and karst fluids: karst evolution, hydrocarbon and geothermal resources in south Transdanubia (Hungary)” címmel tartott előadást a geotermikus szekcióban. Előadásában bemutatta a Mecsek déli részét, a Villányi-hegység területét és a Dráva-medence magyarországi részét lefedő hidrogeológiai adatelemzés és értelmezés eredményeit. Ezek a felszínalatti vízáramlási rendszerek különböző eredetű komponenseinek (medence, karszt) azonosításával lehetővé tették a Villányi-hegység karsztfejlődésének, valamint a Dráva-medence szénhidrogén és geotermikus potenciáljának az értékelését is.
Markó Ábel, PhD hallgató (társszerzők: Kimmo Korhonen, Mádlné Szőnyi Judit) “Shallow Geothermal Potential of Central Budapest Estimated Using an Infinite Borehole Field Model” címmel tartott előadást egy új, sekélygeotermikus potenciál becslésére alkalmazható módszert. A modell a Finn Földtani Szolgálattal együttműködésben, az ENeRAG projekt keretein belül készült. Az előadásban kiemelte a módszer legfontosabb újdonságait, a fúrólyukhőcserélők közti termikus kölcsönhatás, valamint a felszínalatti vízáramlás miatt fellépő advekció figyelembevételét, melyek befolyásolják a kitermelhető energia mennyiségét. A budapesti lehetőségeket részletezve hangsúlyozta a kiemelkedő potenciált, mely kiaknázásával a beruházás után karbonsemleges és olcsó energia állítható elő.
Romario Adonya, MSc hallgató (társszerzők: Czauner Brigitta és Márton Béla) “Biogenic gas generation and migration in the Pannonian Basin” címmel tartott előadást az érett medencék maradék szénhidrogén potenciáljával foglalkozó szekcióban. Előadásában a növekvő jelentőségű, biogén eredetű metángáz felhalmozódások létrejöttére keresett magyarázatot. A biogén metán felszínalatti vizekben oldott fázisban történő szállítódását, majd kigázosodását modellezte a Hajdúszoboszló, Ebes és Ebes-Észak földgázmezők adataira alkalmazva. Az innovatív és költséghatékony módszer egyben interdiszciplináris megközelítést is igényel a szénhidrogén földtan és hidrogeológia kutatási módszereinek ötvözésével.
A konferencián való részvétel támogatásáért a Papp Simon Alapítványnak mondunk köszönetet.